"A szem a lélek tükre." Ez az ősi közmondás mind a keleti, mind a nyugati nyelvekben megtalálható. Valóban, elég, ha valakinek a szemébe nézünk, máris tudjuk, kivel van dolgunk. Minden megcsalhat bennünket egy emberben, de a szeme soha - ha olvasni tudunk benne. Az, akinek bizonytalan, repdeső, pislogó a tekintete, aki minduntalan lesüti a szemét, bizalmatlansággal tölt el bennünket, de a nyugodt, "szembenéző" tekintet felkelti bizalmunkat. Ahogyan pedig mi ítélünk, úgy ítél a többi ember is.
Rendkívüli az a szuggesztív hatalom, amit a szem kisugározni képes. A szem nemcsak a lelkünknek, hanem akaratunknak tükre is. A nyugodt, nyílt, egyenes tekintet lélek- és akaraterőt sugároz ki, amelyet tetszésünk szerit irányíthatunk. Akaratunknak a szó általi szuggesztív befolyásolás mellett, szemünkkel szerezhetünk csak döntő érvényt. Szemünk egyetlen eszközünk arra, hogy teljes akaraterőnket egyetlen pontra koncentrálhassuk. Gondoljunk csak az állat-szelidítőkre, akik a vadállatokat egyetlen pillantásukkal lenyűgözik. Vannak emberek, akik tekintetükkel környezetüket éppúgy leigázzák.
A szem varázsereje éppúgy bennünk szunnyad, mint a szuggeráló képességünk. Kellő gyakorlattal és bizonyos idő múlva mi is elérhetjük, hogy mágneses erejű, lenyűgöző tekintetre tegyünk szert.
Mielőtt a különleges, keleti szemerősítő gyakorlatokra rátérek, vizsgáljuk meg már most, mi a jóga un. mágneses vagy "középponti" tekintetének alapelve?
1. Bárkivel beszélünk az életben, mindig szeme közé, az orrtövére irányítsuk tekintetünket.
2. Amíg mi beszélünk, egy pillanatra se vegyük le róla tekintetünket, és ne pislogjunk.
3. Csak ha a másik beszélni kezd, akkor fordíthatjuk el rövid időre tekintetünket, vagy nézhetünk egyik szemébe.

Élettanilag nincs még tisztázva, de többezer éves tapasztalati tény, hogy az orrtőre irányított átható tekintet meggyengíti a másik akaratát, úgy érzi, mintha agy velejébe pillantottak volna, és néhány perc múlva zavarba hozza úgy, hogy le kell sütnie a tekintetét.
A szemgyakorlatok legfőbb része a merő, pislogás nélküli tekintet, ebből is láthatjuk, milyen fontos az, hogy a szemből kiáradó lélekerőt, gondolatáramot - ameddig élni akarunk vele - meg ne szakítsa a szemhéjak és pillák ideges rángatózása, pislogása.
"A magnetikus szem titkos hatalmú gyújtótűz, mellyel embertársaink lelkében tetszésünk szerinti érzelmet lobbanhatunk lángra és gondolatainkat átplántálhatjuk lelkébe" - írja egy keleti tudós.
"Aki egyszer megismerte és elsajátította a magnetikus tekintet hatalmát, egy királysággal sem cserélné fel ezt. Idővel olyan bűverő sugárzik majd ki szeméből, hogy az, akire szuggesztív tekintetét ráveti, elpirul, zavarba jön és valami kellemes kábultság vesz rajta erőt, vagyis szemsugara ellenállhatatlan energiája olyan erős hatással lesz a másik lelkére, hogy érzékei elzsibbadnak s határozott, pozitív akarata az illető tudatalattijában negatívérzésként fogamzik meg: tehát gondolatait saját gondolatainak fogja tekinteni..."
A magnetikus tekintet csupán a szem fegyelmezésétől függ. Hogy pedig a szemet és szemizmokat uralmunk alá hajthassuk, naponta a következő indiai gyakorlatokat kell elvégeznünk három hónapon át:

1. Rajzoljunk egy borsó nagyságú fekete pontot egy ív fehér papírra. A papírt raj szöggel szegezzük falra, vagy asztalunkon egy fényképállványnak támasszuk. Most körülbelül két méter távolságra a papírtól kényelmesen üljünk le egy karosszékbe, és mozdulatlanul fixáljuk a fekete pontot vagy öt percig. Ennél a gyakorlatnál az a leg­fontosabb, hogy se a szemgolyót, se a szemhéjat ne mozgassuk. Ne is pislantsunk egy másodpercre sem: merő, nyugodt tekintettel néz­zünk mindig a fekete pontra. Ha szemünk elfáradt, pihenjünk egy keveset. Kezdetben sokat könnyezünk, később azonban hosszabb gyakorlásnál is száraz marad a szemünk, mert megerősödik. Villany­fénynél sohase gyakoroljunk, mert ez rendkívül fárasztja szemet, mindig csak napvilágnál, de úgy, hogy a felrajzolt pontra, esetleg valamely kiválasztott apró tárgyra ne essék fény. Igaz, később arra is képesek leszünk, hogy csillogó tárgyakat percekig könnyezés nélkül fixáljunk. Két heti gyakorlás után már a szem mozdulatlan rögzítésének olyan magas fokára teszünk szert, hogy öt percig is pislogás nélkül meredhetünk egy pontra. Ha ezzel a "centrális" tekintettel később emberekre nézünk, erő árad feléjük. A centrális jógi-tekintetet elő­szeretettel használják a gyógyhipnotizőr-orvosok is mind Keleten, mind Nyugaton. E szuggesztív tekintet rossz értelemben vett változa­ta az un. "rontó-szem", amire a Bibliától kezdve a fekete mágiáig Keleten és Nyugaton is számtalan utalást találunk. Ilyen szeme van sok nagyhírű szélhámosnak, cigánynőnek stb., de e tekintetnek csak annyiban van köze a középponti fixáláshoz, hogy meredt és pislogásmentes, nem nyugodt és öntudatos, mint a jógi-nézés.
2. Álljunk, majd üljünk le a tükör elé, és mozdulatlanul szemlél­jük saját képmásunkat. Szemünket mereven szegezzük szemöldö­künk közé, az orrtőre. Öt percig gyakoroljuk ezt az önfixálást, majd naponta egy perccel emeljük az időt, amíg tíz percet el nem érünk. Hosszabb gyakorlás után már odáig jutunk, hogy nemcsak az orrtö­vet, mint fókuszt látjuk tisztán, hanem a környező területet, sőt egész arcunkat is, anélkül, hogy szemünket egy pillanatra is levennénk a glabellá-ról. Ha szemünk a perceken át tartó merő nézéstől elfáradt, akkor se pislantsunk, hanem inkább tágítsuk szemhéjunkat egy pilla­natra. A szemlélő ilyenkor azt látja, hogy szemünk egy másodpercre hirtelen megnagyobbodik, ami igen gyakran még emeli a szuggesz­tív hatást. Ha az első időkben sokat könnyezik vagy ég a szemünk, ne gon­doljuk, hogy ez árt, és esetleg látásunk szenvedi meg. Lassanként hozzáedződik a pislogás nélküli tekintethez, s egy hónap múlva máris olyan erős és látható lesz, amilyen addig sohasem volt. 
3. Szokjuk meg, hogy nemcsak a gyakorlatok heteiben, de ezen­túl mindig szemfürdőt is vegyünk naponta. Reggel, a gyakorlat kez­dete előtt merítsük arcunkat tiszta vízzel telt mosdótálba, hogy a hű­vös - de nem túl hideg - víz szemhéjunkat eddze és halántékunk tá­ját is hűsítse. Azután -és ez a gyakorlat fontosabb része - próbáljuk szemünket kinyitni a víz alatt. Jó úszóknak, főként krallozóknak ez minden további nélkül sikerül, mert szemüket rendszerint a víz alatt is nyitva tartják. Nem-úszók és rövidlátók első kísérleteiket langyos vízben végezzék. Megjegyzendő, hogy a legnevesebb szemszakorvosok is melegen ajánlják a mindennapos szemfúrdőt. 
4. A szemtorna és szemmasszázs is igen jó hatással van a szug­gesztív tekintet kifejlesztésére, különösen, ha nem gépiesen, hanem kellő koncentrációval végezzük. Nagyon jó szemtorna a következő: Álljunk a szoba közepére, s anélkül, hogy fejünket moccantanánk, szemgolyónkat fordítsuk hirtelen a mennyezet jobb sarkába, rögtön utána a bal sarkába, majd a padló jobb és bal szögletébe. Ugyanezt a mozdulatot folyamatos körforgás formájában is végezhetjük; mint minden gyakorlatot, természetesen az ellenkező irányban is.

Másik igen jó szemizomgyakorlat, különösen a villámgyors szuggesztív pillantások beidegződése a következő. Álljunk a szoba közepére, fixáljuk néhány percig a szemközti falra tűzött fekete pontot, majd villantsuk tekintetünket gyorsan a mennyezet vagy a padló valamelyik sarkába, anélkül, hogy fejünket mozgatnánk. On­nan vissza a fekete pontra, majd újra valamelyik sarokra. Végezzük ezt 2-3 percig naponta. E szemtornát a reggeli szemfürdővel is kombinálhatjuk. Amikor már többhetes gyakorlás után szemünk kellően hozzászokott a hideg vízhez, úgy hogy minden további megerőltetés nélkül nyitva tudjuk tartani, a fönti villámgyors mozdu­latú szemgimnasztikát végezzük víz alatt is.
Egyhónapos gyakorlás után szemünk csodálatosan fog ragyogni, pillantásunk áthatóvá válik, az embereket zavarba hozzuk, ha rájuk nézünk. Azok, akik valaha is megsértettek bennünket, most félénken sütik le szemüket pillantásunk alatt. A centrális jógi-tekintet kincset jelent annak a kezében, akinek hatalmában van. 
Van még egy nagyszerű gyakorlat a magnetikus tekintet megszokására, amit a keletiek is igen gyakran használnak. Szokjuk meg, hogy utcán, vendéglőben, villamoson, kávéházban és velünk szemközt ülő, ismeretlen embernek nézzünk az orrtövére, s néhány pillanatig fixáljuk ott tekintetünket. Ez a gyakorlat nemcsak akaraterőnknek, hanem tapintatunknak is erős próbája. Ne szemtelenül, kihívóan meredjünk rá az illetőre, hanem a centrális tekintet nyugodt, áthidaló pillantásával. Látni fogjuk, hogy a "kísérleti alany" rögtön nyugtalan lesz, majd lesüti szemét, vagy elkapja a szemét rólunk - máskülönben mi maradunk a vesztes fél.
Ne mulasszuk el tehát soha, egy napra sem a jógi-tekintet gyakorlását, mert aki egyszer ezt megszokta és naponta látja az általa elért csodálatos eredményeket, semmi földi kincsért meg nem válna többé tőle.
A keleti tudomány bámulatos diadalainak harcosa egyedül az erős gondolat, győzedelmes fegyverei pedig a szuggesztív, magnetikus szem és a szuggesztív hang! A jóga útján tehát mindenkinek előbb a fegyverkovácsoláshoz, a szem és a hang szuggesztív fejlesztéséhez kell látnia.
/Bogumil, a Természetgyógyítás mágiája/