KILENCEDIK FELISMERÉS

Lényege: az emberi kultúra következő évezredbeli megváltozása a tudatos evolúció hatására.
A kézirat egy új életformát ír le. Az emberiség önként lecsökkenti majd a lélekszámát (pl. csak annyi gyermek születik, akikkel megoldható az intenzív foglalkozás). Így mindenki a Föld legszebb, energiában leggazdagabb helyein élhet.
Intuíció által vezettetve minden ember pontosan tudni fogja, mit tegyen és mikor. A történelem során sok látnok pillantott már meg ilyen ill. ehhez hasonló világot (Marx is), de az utópia megvalósításának módját sohasem sikerült megtalálni.
Az emberek nagy tömegei változtatnak majd foglalkozást. Ha ugyanis az intuíció világosan közli az egyénnel, hogy ki Ő és mit kellene tennie, akkor nagyon gyakran előfordul, hogy rájön, nem a megfelelő pályán van és a fejlődése érdekében más munkát, kell választania.
Nagy fokú automatizálás (komputerizálás) megy végbe, melynek célja: felszabadítani az emberek idejét, hogy más foglalatosságot csinálhassanak. A munkaidő lerövidül: egy teljes munkakört két-három ember fog ellátni.
Az emberek a számukra fontos felismerésekért önként adakoznak. Amikor az ember ad, ugyanakkor kap is, mert ez az energia működésének elve a világmindenségben. A Kilencedik Felismerés szerint, ha egyszer elkezdünk folyamatosan adni, attól kezdve mindig több fog beáramlani, mint amennyit egyáltalán szét tudunk osztani.
Az a legfontosabb, hogy meglássuk ennek az életmódnak az igazságosságát. Nem azért vagyunk ezen a bolygón, hogy kiépítsük a magunk „személyi kultuszát", hanem azért, hogy fejlődjünk.
A kézirat nem tagadja, hanem inkább megvilágítja az egyház tanításait a teljes igazság a tudományos és a vallásos világszemlélet szintézisében.
Isten az evolúció által teremtette a világot és teremti még ma is. A Szentírás arról szól, hogy az ember hogyan tanulhatja meg befogadni Isten energiáját, Isten akaratát (Az Isten energiájára való fogékonyság tetőpontját Jézus élete jelentette).
A kézirat sok vallás lényegét megvilágítja. Minden vallás arról szól, hogy az emberiség kapcsolatot keres valami „magasabb" forrással. Továbbá minden vallás azt mondja, hogy Istent belül kell érzékelnünk mely érzéklelés, kitölti az embert, és többé teszi, mint azelőtt volt. A kézirat szerint valamikor a történelem folyamán egy ember meg fogja találni az Isten energiaforrására való rákapcsolódás igazi módját, és maradandó példát mutat arra, hogy ez lehetséges (Ez volt Jézus).
A Kilencedik Felismerés elárulja perspektívánkat, mi emberek vagyunk az egész evolúció csúcspontja. Az anyag kezdetben gyenge formát öltött, aztán egyre bonyolultabbat (ásványok, kövek, növények, állatok. emberek). Minden fejlettebb forma az előzőnél magasabb rezgésszinten működik.
A fejlődés először fizikai szinten folyt majd mentális síkra terelődött. Most pedig az egész folyamatot behozzuk a tudatba. Az egész emberi történelem a tudatos evolúcióra készített fel bennünket. Az a sorsunk, hogy álladóan emeljük energiaszintünket. Ahogy emelkedik az energiaszint, úgy emelkedik testünk atomjainak rezgésszintje is. Így egyre könnyebbé, egyre inkább tisztán spirituális lényekké válhatunk. Miközben az emberek rezgésszintje emelkedik, akár teljes embercsoportok is, akik elérték a megfelelő szintet, hirtelen láthatatlanná válnak azok számára, akiknek rezgése alacsonyabb szintű (szétválás). Az eltűnt csoport tagjai azonban úgy látják, hogy még mindig ott vannak, csak éppen könnyebbnek érzik magukat.
A Kilencedik Felismerés szerint a megmaradó emberek a harmadik évezredben elérik ezt a magasabb rezgésszintet, a hozzá legközelebb állok csoportjaival közösen. A történelem folyamán egyes kultúrák már el is érték ezt a rezgést a Maják, pl. együtt léptek át. Egyes egyenek szórványos átlépése most is előfordulhat, de az emberiség általános átlényegülése csak akkor valósulhat meg, ha teljesen megszüntetjük a különböző félelemérzeteket (A félelem, harag, irigység, stb. nagy mértékben lecsökkenti az ember rezgését), ill. ha minden körülmények között fenn tudjuk tartani a kellő rezgésszintet.
Minél több szépet, jót vagyunk képesek észlelni és teremteni, annál inkább fejlődünk. Minél jobban fejlődünk, annál magasabb a rezgésszintünk. Kitágult érzékelésünk végül megnyit bennünket a „Mennyország” számára, amely ma is itt van előttünk, csak éppen egyenlőre nem látjuk…

TIZEDIK FELISMERÉS

Létezik egy Tizedik Felismerés is, mely nem írásos formában ,,Jött le" Ezt a hivatkozott könyv nem tárgyalja, csak utal rá. A kézirat azt sugallja, hogy a felismeréseknek el kell terjedniük az emberek között. Arra kell törekedni, hogy az emberek nyitottá váljanak - a fejlődést biztosító - energiával való összekapcsolódással. Ha nem így történik és az emberiség továbbra is empátia nélkül, a másokon való keresztül gázolás negatív hatását növeli, valalmint a bolygó kizsákmonyolását fokozza, azt nem éli túl.
Mindannyiunknak meg kell tenni mindent a fejlődésért. A változást magunkon kell kezdeni.
Lényege: Őrizni a látomást.
A Tizedik felismerés által arra eszmélünk rá, hogy az emberek a történelem folyamán mindvégig arra törekedtek, hogy ezt a megélt spiritualitást meghonosítsák itt a földön. Mindannyian feladattal érkezünk ide, és ahogy egyre tudatosabbá válik bennünk ez a felismerés, így egyre pontosabban felidéződik bennünk a születési látomás: az, hogy mit akartunk elérni életünkben. Később felidézhetjük a közös világlátomást is, amely szerint az új kultúra mindannyiunk együttműködése által jön létre.
Tudjuk: az a feladatunk, hogy tudatosan, imával őrizzük ezt a látomást.

TIZENEGYEDIK FELISMERÉS

Lényege: Az imamezők kiterjesztése.
A Tizenegyedik Felismerés arról szól, hogy pontosan miként őrizzük a látomást. Vallási szövegek, versek, a filozófusok művei évszázadok óta beszélnek egy bennünk lévő, szunnyadó képességről, amelynek rejtélyes működése által befolyásolhatjuk, hogy mi történik a jövőben. Nevezték ezt a képességet a hit erejének, pozitív gondolkodásnak, az ima hatalmának. A tapasztalatok szerint az ima erejét a szándékmezők adják, amelyeket kiterjeszthetünk és meg is erősíthetünk, különösen olyankor, ha másokkal együtt egy közös látomásban egyesítjük erőnket. Ez az az erő, amelynek révén őrizzük a spirituális világ látomását, gyűjtjük az energiát önmagunkban és másokban, hogy ez a látomás valósággá váljék.

TIZENKETTEDIK FELISMERÉS

A Tizenkettedik Felismerés még nem került nyilvánosságra…

Az intuíció, azaz a megérzés az ember számára éppolyan fontos, mint az állatok esetében az ösztön. Ám az állatoknak nincs választási lehetőségük: követniük kell ösztöneiket. Az ember azonban eldöntheti, hogy az eszére, a megérzéseire, vagy a kettő kombinációjára hagyatkozik-e.

Mi is az intuíció?

Az intuíció képessége minden emberben adott, ám ezt sok esetben elnyomja az ész és az értelem túlértékelése. Az intuíció gyakran ellentmond az értelemnek, az érzéseknek, vagy akár a szokásoknak, ezért nagyon nehéz bízni benne. Nem is olyan régen még csak az értelem számított, csak az ésszerű megoldás lehetett az igazi. Az utóbbi években azonban kifejlődött egy másik szemléletmód is. Az értelem persze szükségszerű, de nem minden.

Az intuíció szó mai jelentése a latin „intuitio” – sugallat, megérző képesség – szóból vezethető le. Goethe az intuíciót „az ember belsejéből fakadó sugallat”-nak nevezte. C. G. Jung pszichoanalitikus szerint ez egyfajta ösztönös megértés, ami azt jelenti, hogy valamit teljes egészében megértettünk, anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni, mi és hogyan történt.

Az intuíció általában váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Belülről érkezik, de általában külső hatás váltja ki. Sokkal nagyobb mértékben érinti mindennapjainkat, mintsem azt feltételeznénk, ez kreativitásunk jelentős alkotóeleme. Az intuíció legfontosabb kritériuma: egy probléma megoldása, a válasz megtalálása egy nehéz kérdésre, egy szituáció megváltoztatása. Ha már nem gondolkodunk olyan intenzíven az adott kérdésen, akkor keletkezhet az intuíció. Persze nem minden spontán ötlet azonos ezzel.

Az intuíció minden emberben adott, s bár az idők során nem gondozták, mégsem sorvadt el. Mint minden más képességet, az intuíciót is fel kell ébreszteni, ki kell fejleszteni, ápolni kell. Némi türelemmel és néhány gyakorlattal ismét szabadjára engedhetjük elnyomott képességeinket, és ezáltal tágíthatjuk tudatunkat, finomíthatjuk érzékelésünket.

Az intuíciós képességek felébresztése és edzése

Sok múlik beállítottságunkon és előítéleteinken, amelyeknek sokszor nem is vagyunk tudatában.
- Először tisztáznunk kell, hogy bizalmatlanok vagyunk-e, ha az érzéseinkre kell hagyatkozni? Kételkedünk-e az intuíció létezésében?
- Döntsünk az intuíció mellett, bízzunk meg benne!
- Kezdjünk minden napot pozitív gondolkodással, engedjük, hogy életünk örömtelibb legyen!
- Gondolkodjunk mindig pozitívan! Ne siránkozzunk a hibáinkon, inkább örüljünk az apró sikereknek. Ne álljuk útját fejlődésünknek olyan mondatokkal, mint „én ezt nem tudom”, „nem fog sikerülni”.
- Erősítsük önbizalmunkat, ismerjük meg önmagunkat és erősségeinket!

Következő lépésként ragadjunk meg minden alkalmat a személyes intuíciós tréningre:
- Kérdezzük meg magunktól, ki lehet a telefonáló, kitől kaptunk levelet, és hogy jó vagy rossz hír lesz-e benne!
- Érezzük meg, hogy melyik felvonó érkezik meg elsőnek, vagy hogy milyen lesz az idő holnap!
- Gyakoroljuk lényegtelen dolgokban a gyors döntést: pl. melyik fogást rendeljük ebédnél, vagy melyik cipőt vegyük fel ma.
- Hagyjuk magunkat belülről vezérelni parkolóhely keresésekor!
- Készítsünk érzékelés-tesztet: vegyük le a hangot a televízióról, és értelmezzük a helyzetet úgy, hogy csak a szemünkre hagyatkozunk!

További segítség lehet az „ébren álmodás”. Futtassunk filmet lelki szemeink előtt, amelyben egy jövőbeli szituációt látunk! Mondjuk mindig is Olaszországban szerettél volna élni és dolgozni. Képzeld hát el, hogyan ünnepelsz olasz barátaiddal, hogyan tárgyalsz a főnököddel folyékonyan olaszul, hogyan mész a családoddal szórakozni vagy kirándulni. Engedd szabadjára a fantáziádat, érezd úgy, mintha moziban lennél, és saját filmedet néznéd. Figyeld meg közben az érzéseidet: úgy érzed, ez „stimmel”? Ez a te utad? Az ilyen „álmokkal” lehetőséget adunk intuíciónk számára, hogy aktívvá váljon, és napi dolgainkat befolyásolja.

Az intuíciótól a szuperintuícióig

Az intuíció segítségével „bepillanthatunk a kulisszák mögé”, meghozhatjuk a helyes döntéseket. Az intuíció életünket egyszerűbbé, boldogabbá és teljesebbé teszi. A szuperintuíció ennek kiterjesztése, fokozása. Az intuíció esetében a szükséges válaszokat általában kérdések útján kapjuk meg. A szuperintuíció viszont állandóan szállítja nekünk az információkat mindahhoz, amire éppen tudatunkat irányítjuk, amivel éppen foglalkozunk. Az eredmény csalhatatlan „belső bizonyosság”. Ha szeretnénk megtenni az intuíciótól a szuperintuícióig vezető utat, akkor intuíciónkat állandó edzésben kell tartanunk, és képességeinket ki kell használnunk. Csak így tudjuk aktiválni a bennünk lakó szellemi óriást.

Az első lépés
Gyakoroljunk a mindennapokban azzal, amit éppen teszünk! Tanuljunk meg megbízni intuíciónkban.

A második lépés
Akkor várjuk el, hogy a helyes megoldás, vagy a válasz egy problémára „eszünkbe jusson”, amikor létrehoztuk a gondolatcsendet. Tudatosítsuk magunkban az egyre növekvő sikereket, az odáig vezető úton pedig tanuljunk a kezdeti kudarcokból.

A harmadik lépés
Engedjük, hogy a megbízható belső bizonyosság vezessen minket! Hozzunk úgy döntéseket, hogy ki-be járunk az intuícióban! A belső vezetést igénybe vehetjük az élet minden területén: a párkapcsolatban, a hivatásban, az egészség vonatkozásában. Így végül azzá leszünk, akik valójában vagyunk: teljes és tökéletes emberré.

(A cikk Kurt Tepperwein: Szuperintuíció című könyvének felhasználásával készült. Budapest-Print Kiadó, 2004)